Tegnap délután eleredt a hó. Én azt hittem, ez megint olyan rövid lefutású hóesés lesz, mint ami már néhányszor előfordult ezen a télen. Nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. De este még mindig esett, és akkor már egészen vastag rétegben borított mindent. Gyönyörű látvány volt. El sem tudtam képzelni, hogy ez a tél tartogathat még nekem ilyen szép meglepetéseket.

Szerda reggelig az országban sokfelé várható havazás. Többfelé -
elsősorban az ország keleti felében - újabb 5 cm-t meghaladó hó
várható. A legnagyobb mennyiségű hó az Alföld északi, északkeleti
részén valószínű.

A Dunántúlon többfelé, majd kedd késő estétől északkeleten helyenként
viharos (60-80 km/h) lökésekkel kísért északi szél várható. Az erős,
időnként viharos szél miatt többfelé hófúvásra is számítani lehet.

Nem lesz szép időnk az elkövetkezendő napokban. A szél és a hófúvás kimondottan kellemetlen dolgok, de "ez van, ezt kell szeretni". A szép fehér tájért meg kell küzdenünk a hasító széllel, és a kemény hideggel. De legalább hó van. Legalább a mi kis Városunk most fehérbe öltözhetett pár napra. Legalább ha a meleg szobában ülünk fent, valamelyik magasabb emeleten, és kinézünk az ablakon, valami szépet is láthatunk, nem csak az állandó, egyhangú szürkeséget. Most a fehér fák és fehér utak mind-mind egy kis békét sugároznak. Egyesek talán el is merengenek, és a távolba tűnő gyerekori hógolyózásokra, a feledhetetlen szánkózásokra, hóemberépítésekre gondolnak.

Egyes téli estéken, mintha megállna az idő. Ezért szeretem én személy szerint annyira a hóesést, a havat, a fehérséget. Ilyenkor minden olyan csendes, hiszen az állatok, a növények, mind "alszanak". Nekünk is meg kell ilyenkor egy pillanatra pihennünk, és igenis ilyenkor ki kell tekintenünk az életünk szép pillanataira! Ne is szalasszuk el egyszer se megtenni!

A Duna-part körülbelül ezt a látványt nyújthatta ma. A fehérségbe vegyül egy kis szürke szmog is, de egy nagyvárosban ez mondhatni "elengedhetetlen". Nem hiába volt nemrégiben szmogriadó is, aminek nem nagyon láttam értelmét a magyar mentalizmust látva és ismerve. De ezek az "okos" magyar emberek is megérdemelnek néha egy kis szépséget, amit a Természet biztosít számukra, annak ellenére, hogy ők - a világon élő többi "okos" néppel együtt - tönkre teszik azt. A Természet nem egy végletekig kizsákmányolható dolog, tudnunk kellene, hol van a határ. Az emberek olyan sajnálatra méltóan buták, nem veszik észre, hogy a levegőt, amit most lélegeznek be, a saját gyermekeik elől szívják el; az anyagokat, amiket felelőtlenül elpazarolnak, az utódaik elől szipolyozzák el. Hiába szól egyre inkább erről a média, a Pénznek még mindig világot meghódító hatalma van sajnos. Mondhatnánk: "A pénz öl, butít és nyomorba dönt." De nem mondjuk. Tudatos környezetbarátként szívből remélem, hogy egyszer mérvadó lesz ez a mondás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.