Budapest egy nagyváros, Magyarország fővárosa. Sok ember él itt; az ország lakosságának mintegy ötöde. Területe vszont nem az oszág ötödét fedi, hanem ennél jóval kisebb kiterjedésű. Ezekből következik, hogy a népsűrűség itt jóval nagyobb, mint bárhol az országban.

De ha azt vizsgáljuk, hogy egy viszonylag kicsi területen él sok ember, akkor túl sok jó következtetést nem vonhatunk le ezekből a tényekből. A városi ember sokat fogyaszt, sokat szennyezi a környezetét, kevésbé vigyáz arra, ami körülveszi, inkább magával törődik, rohan, nincs ideje megállni, és elcsodálkozni semmin. Budapesten nem is igen lehet jó dolgokon elcsodálkozni, inkább a rosszakon lehet megbotránkozni a hétköznapi életben. De ezért nem akarom teljesen leírni ezt a várost, mert van itt is néhány szép dolog is, ami nemigen "való" egy városba. Itt most néhány szép természeti látnivalóra gondolok elsősorban, és ezeket szeretném bemutatni néhány mondatban. (Nem szabad elfelejteni, hogy Budapest ezeken kívül is ezer csodát rejt!)

Néhány természetvédelmi terület Budapesten:

• Budai Sas-hegy TT (30 ha): Mint a nevéből is kiderül, a budai oldalon található. Szerencsére a területe beépítetlen maradt, így az itt megtelepedett élővilág nem károsodhatott. A hegy alapkőzete a dolomit, viszont találhatunk rajta "köszálakat", vagyis kovával átitatott sziklatömböket, melyek a környező kőzeteknél jobban ellenálltak a lepusztulásnak, és érdekes formájukat is eme ellenállás nyerte el számukra. Ilyen kőszálak például a Beethowen-, és a Medve-szikla. A növényzet vizsgálatánál az északi és a déli oldalt külön kell tárgyalnunk. Az északi oldalon ugyanis inkább havasi jellegű növényfajokat, míg ezzel szemben a déli oldalon a jégkorszak előtti és közötti melegkorból származóakat találunk. A hegyet a gazdag ízeltlábú fauna jellemzi, különösen a pókok és lepkék élnek itt nagy változatosságban. Itt megtaláljuk az igen ritka ájtatosmanót és a fűrészeslábú szöcskét is, valamint a pannongyíkot. A hegy lábánál lévő cserjékben számos madárfaj él és fészkel.
• Jókai-kert TT (3 ha): Jókai Mór 1853-ban vásárolt egy telket házzal a Sváb-hegyen, hogy a számára oly fontosnak tartott kertészkedést gyakorolhassa rajta. Sajnos az író halála után a telek hanyatlásnak indult, és a rajta lévő házat le is bontották. Az épület, ami a ház helyére került, ma a Természetvédelmi Hivatal birtokában van, s egyik szobája az író házában talált emléktárgyakat tartalmazza; ez látogatható a nagyközönség számára. A kertet 1987-ben kezdték rekonstruálni, célja a ma már idős növényzet áploása és a környezeti nevelés is.
• Pál-völgyi-barlang TT (1 ha): A barlangot 1904-ben fedezták fel, s hamarosan 1200 méternyi barlangrendszert tártak fel a föld alatt. 1919-ben ezek egy része látogatható volt az emberek számára. 1980-ban újabb kutatások bebizonyították, hogy ez az ország második leghosszabb barlangja a maga 12 kilométeres hosszával. Járatait a mélyből a repedések mentén feltörő melegvizek alakították ki. A jellegzetes hévizes oldásformák és ásványkiválások mellett a felszínről beszivárgó csapadékvíz hatására kialakult cseppkövek is megtalálhatók. Ma körülbelül 500 méteres szakasza látogathaó a barlangnak, melyet egy kőfejtő rejt magába.
• Szemlő-hegyi-barlang TT (1 ha): A barlangra 1930-ban találtak rá kőfejtés közben. Az azóta 2,2 kilométer hosszúságban megismert barlangnak 300 méteres kivilágított szakasza látogatható. A barlang felett korszerű kezelőépület található, amelyet 1986-ban nyitottak meg. Az e fölött alálható parkosított terület legmagasabb pontján van a Barlangkutató emlékkert. Maga a barlang sok látnivalót tartalmaz; borsóköveket, karfiolra emlékeztető formájú közeteket. 1991 óta asztmás betegeket is kezelnek a járatokban lévő páradús levegő segítségével.
• Budapesti Botanikus Kert TT (3 ha): Műemléki és kerttörténeti szempontból is kiemlekedő jelentőségű létesítmény. Jelentős növéyntani, tudomáyntörténeti és oktatási értéket képvisel. Körülbelül 6500 növényfajt és változatot tartalmaz hat tematikus csoportba rendezve.

Ezenkívül a Háros-szigetet említeném, mint természetvédelmi területet, de arról majd külön fejezetben foglalkozom. Remélem, ez alapján senki sem fogja a fővárost csak egy "szmogtelepnek" tartani! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.